Üzleti logika a tárolt eljárásban

Sokat feszegetett kérdés, két szélsőséges nézettel:

  • Az üzleti logikát soha nem tesszük SQL-be, mert …
  • Az üzleti logikának az SQL-ben a helye, mert …

Több éve fejlesztek üzleti logikában gazdag és üzleti logikát mellőző adatbázisokat is.
Ez idő során az alábbi előnyökkel és hátrányokkal találkoztam.

Előnyök:

  • Biztonságosabb:
    • Nincs SQL injection
    • Csak azokhoz az adatokhoz fér hozzá az alkalmazás, amit a tárolt eljárás visszaad
  • Kevesebb SQL hívás, összesítve kisebb erőforrás használat:
    • Több SQL hívást egy tárolt eljárás le tud futtatni. Pl olyan hívás, amit egy select-el nem szolgálható ki.
  • Rövidebb, szerver oldali tranzakciók:
    • Egyik alaptétel, hogy egy tranzakció legyen olyan rövid, amennyire csak lehet. A kliens oldalon indított tranzakció sosem lesz olyan rövid, mint a szerver oldalon indított.
  • Csak azok az adatok hagyják el az adatbázis szervert, amire szükség van
    • Az érzékeny adatok, mint pl. jelszavaknak soha nem kell kikerülnie az DB szerverről
  • Nem kell az alkalmazás fejlesztőnek az adatbázissal vesződnie:
    • Megkapja az adatot és dolgozik vele
    • Nem kell sémákat terveznie, megteszi az, aki ezt jobban tudja

A fentiek közül szerintem a biztonság és a teljesítmény a legnagyobb előnyei.

Hátrányok:

  • Egy modern nyelvhez képest szegényes a T-SQL:
    • Nincsenek osztályok, tömbök, stb.
  • Körülményesebb a verziókezelés:
    • SQL szerverre egy verziókezelőt sokkal bonyolultabb és drágább ráépíteni, mint egy mai modern programozási nyelvre
  • A fejlesztési idők lassulhatnak:
    • Mivel a nyelv szegényes, így nehezebben olvasható kódok születnek
  • Kevesebb az SQL fejlesztő, nehezebb pótolni őket:
    • Értelemszerűen, mivel kisebb a piaca ennek a szakmának, így kevesebb munkaerőt találni
    • Mivel kevesebb a fejlesztő, így hamarabb lesz a fejlesztő a szűk keresztmetszet, mint a DB szerver. Viszont, ha nincs SQL fejlesztő, akkor hamarabb lesz a DB a szűk keresztmetszet
  • Adatbázis szervert skálázni körülményesebb és drágább, mint egy alkalmazás szervert
  • Nehezebb az alkalmazást átmigrálni egy másik adatbázis kezelőre
  • Többnyire csak az SQL fejlesztők tudják, hogy mi történik egy-egy tárolt eljárás hívása során

A fentiek közül szerintem a kisebb munkaerő piac és az esetleges fejlesztési idő megnövekedése a legnagyobb hátrányai.

 

Nincs minden teljesen úgy, ahogy fentebb írtam

Ilyen pl, amikor azt írtam, hogy a T-SQL nyelvezete szegényesebb. Ugyanis az SQL szerver lehetővé teszi, hogy pl: C# kódot használjunk CLR integrációval. Egy CLR módosítása viszont újabb problémákat vet fel, ezért ezzel és az ehhez hasonló a ténnyel egyszerűsítettem az előnyök és hátrányok során.

 

Mindenki használ üzleti logikát SQL-ben, ilyeneket mint:

  • NOT NULL constraint
  • Foreign key constraint
  • Unique constraint
  • Check constraint

Ne feledjük, hogy a triggerek, function-ök is hordozhatnak üzleti logikát, ami szintén SQL.

Jellemző még, ha SQL-ben a logika, akkor SQL-t kell optimalizálni, ha alkalmazásban, akkor alkalmazást teljesítmény problémák esetén. Ha keresztbe kell optimalizálni, akkor ott valami jó eséllyel rosszul van tervezve.

 

A nagy kérdés, hogy hol jobb a logika?

Szerintem ez nem olyan fekete-fehér szituáció, ahol egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy A vagy B helyen, ezért is lehet ez hitvita kérdése. Mindenki az fogja fújni, amelyik részen fejlesztett, vagy amivel jobb tapasztalata van. Ami viszont biztos, hogy ha megkérdezek két embert, hogy szerinte mi az üzleti logika, más magyarázatot adnak rá.

Én azt gondolom, hogy erősen alkalmazás függő, hogy A, B, esetleg mindkét hely jó lehet. Pl.: egy számlázó rendszerben a tárolt eljárásokban tökéletes helye van az üzleti logikának.

 

Ha a tárolt eljárásban van az üzleti logika, akkor kell e API szerver? Lehet e az adatbázis szerver az API réteg is egyben?

Nekem az a tapasztalatom, hogy kell API szerver, mert:

  • Tud (elő)validálni input adatokat
  • Át tudja alakítani a tabuláris adatokat a megfelelő formára (pl.:JSON, amit a fejlesztők nagyon szeretnek. Bár SQL 2016-tól támogatott a JSON kimenet, meg van CLR is, de ezektől most tekintsünk el)
  • Ha elosztott adatbázisokból kell adatokat kikérni, akkor összefésülheti azokat a megfelelő formára

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: